1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

1. valamibe, kül. vízbe lenyom, és így megöl. a tóba fojt valakit. | ▸ borba fojt valamit | ▸ vérbe fojt valamit

2. (t. n. is ) szagával, hatásával gátolja a lélegzést. fojt(ja) a füst.

3. <valaminek az erjedését> mesterségesen akadályozza. mustot fojt.

4. ▸ valamibe, vhova fojt valamit ▸ valakinek a torkára fojtja a szót | ▸ fojtva

[↔fúl ]

1. a föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen (színtelen, szagtalan, íztelen) folyadék (h2o). ▸ desztillált víz | fiz ennek bármely halmazállapotú változata. a jég szilárd víz.

2. e folyadéknak a földfelszín vmely részét borító tömege. a tenger vize. | ez mint földrajzi egység. európa vizei. | nép árvíz.

3. ivóvíz. | fürdővíz. | <kif-ekben:> valamin, valamiben levő nedvesség. ▸ csupa víz valaki, valami ▸ csak úgy szakad róla a víz

4. ritk drágakő tiszta, átlátszó színe. ▸ sok víz lefolyik még addig a dunán ▸ kinn van a vízből ▸ mind a vízig szárazon ▸ vízre visz valakit ▸ tiszta vizet önt a pohárba ▸ vizet prédikál, és bort iszik ▸ nem sok vizet zavar ▸ dunába tengerbe hord vizet

[ fgr ]

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!